Találjuk meg a kiutat a környezeti válságból!

ÖkoOázis

Az első ÖkoOázis rövid története

2020. március 02. - Németh András

Friss tapasztalat, bár nem tudom, általános-e a szabály.
Történt, egy kellemes februári szombat délutánon, Jászboldogháza határában maroknyi mindennapi zöld hős gyűlt össze. A cél: megvalósítani egy víziót. A vízió mi
ndössze három héttel korábban született, lényege, hogy kisközösségek összefogásán keresztül, a globális gondolkodás és lokális cselekvés elvét alkalmazva, apró biodiverzitás menedéket hoznak létre az agrártájban. Egy úgynevezett ÖkoOázist, a néha szinte sivatagszerűen elszegényedett kultúrtájban.
És hogy ehhez mire van szükség? A legfontosabb: egy tenni akaró csapat. Majdnem ugyanilyen fontos egy jó gazda, aki befogadja az oázist. 6x6 méter nem nagy, de annál nagyobbra teremtett terület ez. És ami ezután jön az már apróság. Néhány oszlop, és vadháló, hogy kizárjuk azokat a vadakat, akik az első időben még nem értik, nekik is készül. Pár deszka, fatuskó, nádszövet, fakéreg. Hogy a menedék már az első években is működjön. Magányos méhek, erdei fülesbagoly, gyertek! Rovarhotel és költőláda vár titeket.
És szükséges a reménybeli oázis teste: bokrok, cserjék, fák csemetéi. Nagyon fontos, minél változatosabb, az se baj, ha a tucatnyi csemete tucatnyi fajt képvisel. Szintén fontos, csak olyan fajok, amelyek az adott tájban őshonosak, igazi magyar földbe való, igazi őshonos fák és cserjék.
Ezek a csemeték szépen megerednek, majd később virágukkal és termésükkel élelmet nyújtanak, odvaikkal, tüskés ágaikkal fészket, lakóhelyet óvnak, árnyékukkal susogó leveleikkel megszülető embergyerek generációknak felüdülést, inspirációt és erőt adnak, hogy a globális ökológiai válságból kivezető hosszú-hosszú utat ne tévesszék szem elől.

ÖkoOázis

Találjuk meg a kiutat a környezeti válságból!

Alulírott magánszemélyek megalkottunk egy víziót, amely segíthet nekünk az egyre mélyülő globális, lokális, és sokszor egyéni válságból való kiútkeresésben. Egy vízió, amely segít, hogy megtegyük az első lépést, és megértsük, a sok apró, de helyes irányban megtett lépés szükségességét.
Az elmúlt évtizedek során nem szenteltünk kellő figyelmet arra, hogy megértsük, fajunk jólétének megmaradása csak akkor lehetséges, hogyha a véges környezetben nem végtelen és felelőtlen mértékű fogyasztás árán, hanem a közös érdekek mentén fejlődve haladunk. Közös érdekünk, hogy a bolygó, ahol élünk élhető maradjon számunkra és gyermekeink számára. Ehhez a közös célhoz csak úgy érhetünk el, ha nem csak a saját fajunkat, hanem a velünk élő, ránk bízott fajok sokaságát is megőrizzük, és nekik is biztosítjuk az alapvető életfeltételeket. Nem pusztán erkölcsi kötelességünk megőrizni a madárcsicsergést, az erdők hűvösét, vagy épp a méhek táncát, hanem alapvető létszükséglet is.
A természetet kutató, védő szakemberek évtizedek óta kongatják a vészharangokat, de sajnos nagyon sokáig süket fülekre találtak. Viszont 2020-ra azt érezzük, valami megváltozott.
Néhány éve még elképzelhetetlen volt, ami mára valóság. A Világ Gazdásági Fórumon a világ vezetői szakmai jelentések formájában kézbe kapják a társadalmunkat aktuálisan fenyegető legnagyobb veszélyforrásokat, és ezen veszélyek közül az elsők közt ott szerepelnek a fent említettek. Persze nem az az öröm, hogy ide jutottunk, de már itt vagyunk, visszafelé csak azért nézzünk, hogy tanuljunk a hibáinkból és jövőt tényleg jól építsük fel.
Ugyanezen a fórumon Zöld Hősnők és Zöld Hősök részvételével bontanak szárnyat mozgalmak, az „Egy Billió Fa” jelszava itthon is ismerősen cseng, hiszen nem előzmény nélküli a fejlődés, hazánkban is egyre nagyobb társadalmi réteg érezte meg az elmúlt hónapokban: tenni szükséges!
Most mi is hasonlóra vállalkozunk, víziónk teljes mértékben politikamentes, a csatlakozás nem igényel semmiféle előképzettséget és nem jár elköteleződéssel. Mi csupán egy lehetőséget adunk arra, hogy bárki tehessen saját és gyermekei jövőjéért, úgy hogy közben figyelmet szentel a közérdekre is. Ezentúl pedig segítse a természet egyensúlyának visszaállítását, megvédve olyan fajokat, akik önerőből erre már nem képesek.

Tovább